Októberi borongás

Vasárnap dél körül olyan szépen sütött a nap, hogy bűnnek éreztem a kanapén ülni… a fényképezőgép is a szabadba vágyott, így szóltam Irmának, állandó jellegű tettestársamnak, hogy megyünk észak Pestre és pár órát katoogtatunk.

Újpest-Városkapunál találkoztunk és átsétáltunk a Népszigetre. Mire a jelenleg nem használt vasúti hidat elértük, minden fény eltűnt, egyenletes szürkeség volt mindenhol, ami kisség megnehezítette a dolgokat. Szerettem volna folytatni az előző bejegyzésben megmutatott színes őszi hangulatfotó sorozatot, de erre semmi esélyt nem láttam…

Budai Arborétum

A legutóbbi két tavaszi bejegyzéssel kapcsolatban motoszkált bennem valami, és egy pár napja rá is jöttem mi nem stimmelt velük. A fotókkal így utólag azt mondhatom elégedett vagyok, de valami mégis zavart. Ez pedig a képek mérete. Nagyon kicsinek éreztem őket a blog felületéhez képest, ezért egy szabad fél órámban átalakítottam kicsit az elrendezést, és a mostanit kaptam... Még nem vagyok benne biztos, hogy így marad, vacillálok, hogy sötétítek a színeken is, csak most annyira tavasz van, meg napsütés, hogy fájna, ha beszürkíteném a blogot. Szóval egyelőre csak a képek méretével kísérletezek, meglátjuk tetszik-e nekem, nektek.

Pitypang