Budai Arborétum

A legutóbbi két tavaszi bejegyzéssel kapcsolatban motoszkált bennem valami, és egy pár napja rá is jöttem mi nem stimmelt velük. A fotókkal így utólag azt mondhatom elégedett vagyok, de valami mégis zavart. Ez pedig a képek mérete. Nagyon kicsinek éreztem őket a blog felületéhez képest, ezért egy szabad fél órámban átalakítottam kicsit az elrendezést, és a mostanit kaptam... Még nem vagyok benne biztos, hogy így marad, vacillálok, hogy sötétítek a színeken is, csak most annyira tavasz van, meg napsütés, hogy fájna, ha beszürkíteném a blogot. Szóval egyelőre csak a képek méretével kísérletezek, meglátjuk tetszik-e nekem, nektek.

Pitypang

Szóval a Budai Arborétum... valamikor a múlt héten felvetettem, mi lenne, ha egy délután kiugranánk a Kertészeti Egyetemhez fotózni egy rövidet. Ilyenkor nagyon szép a kert, sok a virág, zöld növény, madár. Sajnos nem sikerült akkora csapatot összeverbuválni, mint szerettem volna, de majd legközelebb. Végül is Irma és Tibor csatlakoztak, így már-már mondhatni szokásos összetételben sétáltunk a délutáni napsütésben.

Elég sokan voltak rajtunk kívül is a parkban. Főleg egyetemisták (mint később kiderült egy jövő heti vizsgájukra készültek), de kisgyermekes családok, idősek is napoztak a városi zöldben.

Mi úszik még a vízen? Picike szikla!

Növénytani vizsgára készülve

Mi a Villányi úti főbejárat felől közelítettünk, elsétáltunk a "K" épület előtt a tavaly felújított tavacskához, majd hátul végig, érintve egy düledező házikót, a szintén frissen renovált támfal felé, át a Ménesi úton, fel az "E" és "F" épületek által határolt (szintén új) díszkerthez. Jó nézni, hogy a Corvinus Egyetem Kertészeti Kara fejlődik a város szívében, kikapcsolódási lehetőséget nyújtva a környékbelieknek.

Túl a kenyerük javán

Sétánk közben Tiborra rájött a GIF-felhetnék, kitalálta, hogy Irmából mozgókép-színésznőt farag. Egyik képén még én is kaptam egy statiszta szerepet, a másikon Irma pitypangfújsára adja a fejét, és betemeti Tibort a kis ejtőernyősökkel.

Pitypangolás

Illetve tettem egy újabb apró lépést a 100 idegen projektben. Sajnos be kell lássam, hogy nem lesz meg 365 nap alatt a kitűzött cél, de ami késik nem múlik, befejezem a projektet. Szóval Gabi ott sétált el mellettünk, egy mappával a kezében és a növények leveleit, szirmait vizsgálta, tapogatta... kíváncsi lettem, hogy miért, ezért szóba elegyedtünk kicsit, és megtudtam, hogy másodéves gyógynövény szakos hallgató, és jövő hétre egy több, mint háromszáz növényfajtát magába foglaló vizsgája lesz, azért rótta a köröket. Innen is sok sikert és köszönöm, hogy besegítettél a projektbe!

Szóval csak sétáltunk és fényképeztünk, de egyikünk sem volt megelégedve a saját produkciójával. Utólag beláttam, hogy a helyzet rosszabb, mint gondoltam, alig van egy-két kép, amire azt mondhatom, hogy tetszik... Viszont Irma képeit ajánlom figyelmetekbe, mert már megint nagyon jók lettek.

Kék virág, hol a piros tüske?

Buzogány

A sétát egy körteres gyrosszal (t)ettük emlékezetessé.