 |
| Ébred az éjszaka |
Még december végén készültek azok a fényképek, amik a mostani bejegyzést színesítik majd. Valamikor a két ünnep között egyik hajnalban nem tudtam aludni, és úgy döntöttem, nincs értelme a forgolódásnak, inkább sétálok egyet. Minden ötlet nélkül indultam el, nem is foglalkoztam vele, hogy merre megyek, hol kötök ki, csak mentem, amerre a lábam vitt. Így kerültem még a kék óra előtt a Margit-hídra, ami a felújítás óta az egyik kedvencem lett, jó emlékek is kötnek hozzá, így nem is meglepő tulajdonképpen, hogy akkor is arra sétáltam...
