Budapesti fények

Ébred az éjszaka

Még december végén készültek azok a fényképek, amik a mostani bejegyzést színesítik majd. Valamikor a két ünnep között egyik hajnalban nem tudtam aludni, és úgy döntöttem, nincs értelme a forgolódásnak, inkább sétálok egyet. Minden ötlet nélkül indultam el, nem is foglalkoztam vele, hogy merre megyek, hol kötök ki, csak mentem, amerre a lábam vitt. Így kerültem még a kék óra előtt a Margit-hídra, ami a felújítás óta az egyik kedvencem lett, jó emlékek is kötnek hozzá, így nem is meglepő tulajdonképpen, hogy akkor is arra sétáltam...

Ahogy megindultam Budára, a nap is egyre feljebb emelkedett és hideg fényével egyre világosabbra festette az ébredő várost, folyamatosan változtak a fényviszonyok, mozogtak az árnyékok, élet került a sötét részletek helyére. Akkor döntöttem el, hogy visszajövök a fényképezőgéppel is, noha szerintem nincs a Duna belátható részének olyan négyzetcentimétere, amit még ne fotóztak volna le innen... de nekem se maradjon ki a gyűjteményből. A sétát egy kellemes kávézással zártam, végül is jó reggel lett, és lehet nem is véletlen jártam arra...

Megkoronázott folyó

Azt hiszem másnap este tértem vissza, sajnos lemaradtam a kék óráról, már későn értem a híd közepére. Állványt állítottam, és elkezdtem lövöldözni. Hamar teljes sötétség lett, és igazából úgy éreztem nem is nagyon megy a fotózás, ezért én is meguntam, elkezdtem a beállításokkal és a zoommal szórakozni, és olyan képeket csináltam, amiket eddig még nem. Nem nagy kaland, egyszerűen eddig sosem próbálkoztam ezekkel. De most hirtelen megtetszett a hosszú záridővel exponált folyó textúrája, vagy a zoomgyűrű eltekerésével keletkező "fénysebesség" hatás. Majd még próbálkozok, mert az eredmények koránt sem tökéletesek... ha kicsit több időt szánnék a fotózásra mostanában, akkor időszerűnek érezném a felszerelés fejlesztését... meglátjuk...

A korona és a mi mögötte van

Sorstárs

Díszbe öltöztetve

Fénysebesség

Miután kijátszottam magam a hídon, lesétáltam alá is, megnézni milyen a város a vízszint közeléből. Itt is készült pár, igen sablonosnak mondható fénykép, de ilyenek sem voltak még a gyűjteményemben, szóval belefértek.

Kivasalt folyó

Kereszteződés

Megtört

Ezután megindultam haza, csak épp hatalmas kerülő úton, a Lánchíd felé, ahol megint összeraktam pár kép erejéig a masinát. Ezek is beleillettek az eddig készült képek sorába, semmi izgalom, csak a szokásos, de most erre futotta. Sok minden jár a fejemben mostanában, nincs kimondottan kedvem a fotózáshoz, csak néha rám jön, hogy kellene menni, mert az jó, meg szeretem...

Szimbólumok

Akadémia fénycsíkokkal

Fénypalota

A Vörösmarty téren még eltekertem a záridő szabályzót, készült néhány "mozgó"kép, amik közül ezek voltak értékelhetőek, majd eltettem a gépet és hazasétáltam.

Vásári forgatag

Mozgásban

Ennyi volt az év utolsó fotósétája, és 2013 első bejegyzése. Remélem sűrűbben lesz alkalmam írni idén, mint tavaly volt... az jót jelentene.