Komment nélkül: Normafa

Bekopogtatott az ősz

Phil és Rasputin – Margitszigeti csendélet

Szabadságon vagyok. Nagyon jó érzés, nem is emlékszem mikor csináltam semmit utoljára és azt ráadásul kiatartóan, sokáig… rég. Szóval szabadságon vagyok, és elhatároztam, hogy ebben a két hétben fotózni fogok, amennyit csak tudok. Ennek megfelelően hétfő reggel, miután a reggeli kávénkat megunkhoz vettük a Mad Dog Cafe-ban, nekiindultam a Margitszigetnek.

Kis kitérő: a Mad Dogot ajánlom a kávékedvelőknek, szuper hely, nagyon kedves kiszolgálással és isteni kávéval.

Az Árpád-híd felől közeltettem meg a szigetet, a felújtott zenélő kút és a Japán kert érdekeltek a legjobban. Elég lassan haladtam, gyanús volt, hogy fókusz problémája van a masinának, aminek nem örülnék, így tesztelgettem egy sort… nem nyugtatott meg az eredmény. Majd ti eldöntitek, hogy tetszik, amit láttam.

“Itt van az ősz, itt van újra…”

Budapesti fények

Ébred az éjszaka

Még december végén készültek azok a fényképek, amik a mostani bejegyzést színesítik majd. Valamikor a két ünnep között egyik hajnalban nem tudtam aludni, és úgy döntöttem, nincs értelme a forgolódásnak, inkább sétálok egyet. Minden ötlet nélkül indultam el, nem is foglalkoztam vele, hogy merre megyek, hol kötök ki, csak mentem, amerre a lábam vitt. Így kerültem még a kék óra előtt a Margit-hídra, ami a felújítás óta az egyik kedvencem lett, jó emlékek is kötnek hozzá, így nem is meglepő tulajdonképpen, hogy akkor is arra sétáltam...