Ugye már meséltem Ziziről... tudjátok, a sátán cicája. Úgy tűnik igazam lesz és tényleg égetnivalóan rossz, de olykor-olykor (Anyáék elmondása szerint) zabálnivalóan aranyos tud lenni... gondolom ez nem akkor van, amikor a tévé tetejéről ugrik fel a szekrény tetejére tapétát bontani, vagy amikor megkergeti húgom Letti nevű macskáját.
Nemrég készítettem egy-két fotót megint a "drágáról", és ha már elővettem a gépet, akkor a békés vörösrt is lencsevégre kaptam.
 |
